Pormentesítés, általános információk
A poros utak és egyéb felületek problémája
A kavicsos, murvás és egyéb burkolatlan utak és egyéb felületek gazdaságos megoldást jelentenek az alacsony járműforgalmú területeken. Az ilyen felületek által okozott porzás viszont légszennyezést okoz, lassítja a növények növekedését, káros az emberi egészségre és számos más nem kívánt hatása van. Bár biztos és tartós megoldást egyedül a burkolás jelent a pormentesítésre, ez egyrészt sokszor anyagi korlátokba ütközik, másrészt bizonyos esetekben (teniszpályák, lovardák, építési területek stb.) nem is jöhet szóba.
A tartós pormentesítési, pormegkötési eljárások megfelelő alkalmazásával viszont elfogadható költségszinten, jelentős javulást lehet elérni a porzás terén.
Nemzetközi adatok szerint a burkolatlan utak jelentik a legnagyobb porterhelési forrást, például néhány éves Amerikai Egyesült Államokbeli adatok szerint ötször annyi por kibocsátásáért felelősek, mint a sorrendben következő második és harmadik helyezettek, az építkezések és a szél hatása együttesen.
Egyetlen jármű, ha az év minden napján egyszer végighalad ugyanazon a burkolatlan úton, akár kilométerenként 1 tonna por kibocsátását is okozhatja évente. Ha egy 1 kilométeres útszakaszon átlagosan 100 autó jár minden nap, akkor csak emiatt a szakasz miatt mintegy 100 tonna por kerül a levegőbe évente!
Amikor a finom részecskék por formájában a levegőbe kerülnek, károsodik az út felülete is, és felszínre kerülnek nagyobb, összeállt darabok az út anyagából. Ezeket az áthaladó járművek összetörik, vagy a víz elmossa. Az instabil útfelület egyre durvábbá válik, kátyúk és egyéb úthibák jönnek létre. Ezekben azután víz halmozódik fel, ez behatol az út alapjába, és tovább károsítja azt. Ezenkívül az erodálódott anyagdarabok károsítják a csatornákat és vízelvezető rendszereket. A javítások és a kapcsolódó költségek rendszeressé válnak, és egyre magasabbra rúgnak.
A sikeres pormentesítés lényegesen csökkenti a por által okozott káros hatásokat, és segíti megóvni az utak felületét. Tanulmányok szerinte az ilyen eljárások 30-80%-kal képesek csökkenteni a por mennyiségét, és a teljes anyagi kár 25-75%-át elkerülhetővé teszik. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a kezelések nem véglegesek, és időszakonként meg kell őket ismételni, jellemzően évi 1 vagy 2 alkalom szükséges átlagos viszonyok esetén.
Hol és mikor érdemes pormegkötést alkalmazni a burkolatlan utakon?
Költségek
A költségek elemzésekor figyelembe kell venni a felhasznált anyagnak, a felület előkészítésének és a kezelésnek, kijuttatásnak a költségét. Pénz takarítható meg azzal, ha például csak az út középső csíkját, vagy egyes fontos területeket foltszerűen kezelünk. Tanulmányok kimutatták azt is, hogy a karbantartási, felújítási költségek jelentősen, akár 25-75% közötti mértékben csökkenhetnek a rendszeresen pormentesített utak esetében.
Sebesség
A levegőbe kerülő por mennyisége függ a járművek sebességétől. Ha például az átlagsebesség 65 km/h-ról 55 km/h-ra mérséklődik, akkor a por mennyisége 40%-kal csökkenhet. Ugyanakkor a sebesség mérséklésének kikényszerítése költségesebb és kevésbé hatékonyabb, mint a pormentesítésé, ezért a nagyobb átlagsebességű útszakaszok esetén érdemesebb a pormentesítést választani.
Járműforgalom
A nagyon kis forgalmú útszakaszokon valószínűleg nem igazolhatóak a pormentesítés költségei. Általános szabályként olyan utakra érdemes a pormentesítést koncentrálni, ahol átlagosan naponta minimum 30 jármű halad át.
Útszerkezet
A pormentesítés jelentős javulást hoz, és költséghatékony is olyan burkolatlan utan esetében, amelyek már eleve jó állapotban vannak: megfelelő útkorona, kielégítő vízelvezetés, megfelelő dúsítás, adalékanyagok, jó tömörítettség. A pormentesítés nem képes megoldani az elégtelen tervezés, a hibás kivitelezés vagy a nem megfelelő karbantartás miatt fellépő problémákat. Ilyen esetekben a pormentesítés működhet ugyan, de valószínűleg több anyagot kell felhordani, és a kezelést is gyakrabban kell megismételni.
Elhelyezkedési szempontok
A különálló, foltszerű, speciálisan elhelyezkedő területekre alkalmazott kezelés hasznos lehet ott, ahol a por különösen nagy problémát jelent: lakott területek közvetlen határában, parkolásra használt területeken, játszótereken, útkereszteződéseknél stb. Ilyen foltszerű területeken akkor is érdemes lehet megfontolni a pormentesítést, ha maga az út nem felel meg az egyébként felállított szelekciós kritériumoknak.
Jövőbeni tervek az úttal kapcsolatban
A pormentesítés hasznos lehet, ha a burkolatlan út átmeneti megoldás, és a közeljövőben sor kerül a szilárd burkolásra. A kalcium-kloriddal kezelt útszakaszokról számos tanulmány és gyakorlati példa bizonyította, hogy sokkal jobb alapját képezik a minőségi útburkolásnak.
A kloridok, mint a leggyakrabban használt pormentesítő anyagok
Amikor a pormentesítésre használni kívánt anyagot ki akarjuk választani, akkor a következő alapvető szempontokra, követelményekre kell figyelni:
- természetes környezettel való kompatibilitás,
- könnyű kijuttatási lehetőség a már rendelkezésre álló útkezelő berendezésekkel,
- hatékony pormegkötési képesség,
- tartósság,
- forgalomtűrés,
- a járművekben okozott kár minimalizálása,
- a környékbeli lakosokat mentesítse a veszélyek, illetve a kényelmetlenségek nagy része alól,
- költséghatékonyság.
A kalcium-klorid alapú pormentesítő termékek évente egyszeri vagy kétszeri kezeléssel képesek az egész nyári szezonra megkötni a port burkolatlan utakon, teniszpályákon, lovardákban, parkolókban, és minden olyan felületen, amely kiszáradáskor porzik. Kalcium-klorid oldatot használnak a por ellen például a nagyobb szabadtéri fesztiválok, építkezések, mozifilm forgatások stb.
A kalcium-klorid a leggyakrabban használt pormentesítő anyag világszerte, több millió kilométer földúton és más porzó felülen használják ezeket már több, mint 50 éve.
Ezek a higroszkópikus (vizet vonzó) anyagok a levegőben taláható nedvesség egy részét kivonják, és ezáltal növelik a kezelt felület nedvességtartalmát. Egy kéreg jön létre, amely az apró részecskéket az út felületén tartja. Ráadásul a kalcium-klorid jelentősen csökkenti a párolgás mértékét is, tartósan oldat formájában marad, szorosabbá téve a tömörített útfelületet, erősítve az utat. Ezek a szervetlen anyagok környezetvédelmi szempontból biztonságosak, és elfogadható áron beszerezhetőek. Pormegkötő teljesítményük függ a hőmérséklettől, a relatív páratartalomtól, a csapadékmennyiségtől, a szélsőséges időjárási körülményektől, forgalomtól és sok egyéb tényezőtől, de általánosságban 6-12 hónapon keresztül képesek megfelelő pormentesítő hatást kifejteni.
A kezelendő felületre juttatott anyag beszivárog a talaj felső néhány centiméternyi rétegébe. Mivel az oldat higroszkópikus tulajdonságokkal rendelkezik, kivonja a nedvességet a környező levegőből. Ennek hatására enyhén nedves réteget képez a homok- és agyagszemcsék közé. Mivel ez az oldat kevésbé párolog, mint a víz, a nedves réteg még akkor is az út felületén marad, amikor nagyon száraz az időjárás.
Pormentesítésre a magyarországi tapasztalatok szerint a 25-30%-os kalcium-klorid oldat megfelelő felvitele ajánljott. Használható pormegkötésre a kalcium-klorid granulátum is, ha valamiért ennek felhordását könnyebb megvalósítani.
A külföldi tapasztalatok, például a skandináv országok gyakorlata alapján egyértelmű, hogy a pormentesítés, amennyiben évről-évre, rendszeresen elvégzik, a kezdeti költségekhez képes néhány év alatt egy alacsonyabb éves összegre csökken, mert felhalmazódik a megmaradó hatóanyag a kezelt területen.